Egy biogázüzem megoldást jelenthet az energiaár-robbanás idején az állattartóknak
A rendelkezésre álló ingyenes szerves anyagok és hulladékok energetikai célú hasznosítása csökkenti a vidék kiszolgáltatottságát, enyhítheti a mezőgazdasági termékek hullámzó értékesítéséből fakadó bizonytalanságot, zöld, azaz megújuló energiaforrást biztosít, és ami napjainkra a legfontosabb szemponttá vált: költséghatékony és kiszámítható megoldást nyújt.
z eredetileg 2030-ig szóló Nemzeti Energiastratégiánk alapján a gazdaság teljesítőképessége, illetve a társadalom jóléte is a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ. A napjainkban zajló gazdasági és gazdaságpolitikai intézkedések okán az eddig legfontosabbnak tűnő környezetvédelmi törekvéseket felülírja a közgazdaságtan, a rentabilitás.
Hulladékból energia
Az országban több 300 kW–4,0 MW névleges teljesítményű úgynevezett kis és nagy biogázerőmű működik, melyek segítségével településenként 1000–4000 lakás energiaigényét elégíthetik ki. Ilyen, és ehhez hasonló erőmű működik többek között Tiszavasváriban, Szarvason és Bicsérden. Összesen közel 40 biogázüzem van jelenleg Magyarországon, melyeket többségében mezőgazdasági melléktermékkel (pl. trágyával), élelmiszeripari szerves hulladékkal vagy épp szennyvíziszappal táplálnak. A napjainkban tapasztalható energiaár-robbanás az alternatív energiaforrásokra irányította a figyelmet. „A zöldenergiatermelő-ágazat Európa-szerte erősödik, ezen belül a biogáz termelése és hasznosítása kiemelt jelentőséggel bírhat a közeljövőben” – nyilatkozta újságírói kérdésre Pongrácz Péter, a Biogáz Unió Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Biogáz Egyesület elnöke
De mi is a biogáz?
A biogáz szerves anyagok levegőtől elzárt (anaerob) lebomlása során keletkező gázelegye, amely mintegy 50–70% metánt tartalmaz. A klasszikus biogázüzemekben az állattartó telepeken képződő almos vagy hígtrágyát használják fel alapanyagként (szubsztrátumként). A későbbiekben a jobb biogázhozam érdekében energianövényeket, szerves hulladékokat is tudnak fermentálni, ezáltal tovább nő a gázkihozatal, az üzemi hatásfok, ill. energiatermelés. A fenti alapanyagok biogázüzemben történő hasznosítása több szempontból is előnyös. A trágyákban lévő patogén, fertőző baktériumok elpusztulnak, a gyomnövények csírázóképessége lecsökken, a fermentáció alatt az ammónia ammóniummá alakul át, így a növény a tápanyagot jobban tudja majd hasznosítani. Szakértők szerint egy hektáron termesztett energianövényből (kukoricasiló, nád, fű, cukorcirok stb.) akár 5500–6000 m3 metángáz, azaz földgáz is előállítható.
vente mintegy 40 millió tonna mezőgazdasági hulladék keletkezik az országban, ami az energiaigény jelentős részét biztosíthatná. Pongrácz Péter, a Biogáz Unió elnök-vezérigazgatója hozzáteszi: míg korábban a trágyafelhasználás többnyire csak tápanyag-utánpótlásra korlátozódott, mára – mint lehetséges metánforrás – ennél sokkal nagyobb potenciált látnak a szerves trágya energetikai felhasználásában. A Biogáz Unió Zrt. építette Magyarországon a legtöbb biogázüzemet, és a cégcsoportban működő 5 MW kapacitású 4 biogázüzem évi 100– 130 000 t/m3 trágyát, szerves mellékterméket dolgoz fel, az üzemeltetési tapasztalatait pedig folyamatosan beépíti saját technológiájába.
